Cucu blogja

Lelkesen építik a fideszesek azt a szocializmust, amit anno 1990-ben már egyszer leváltott a nép.


Jelen sorok írója a rendszerváltás után született, így csak történelemkönyvekből ismerhette meg az azt megelőző időket. Ennek legfőbb jellemzői azonban a második Orbán - kormány alatt tetten érhetőek. Gondolok itt elsősorban a nagy államosítási lázra, amely az egész kabinet működését jellemzi. Írásomnak az a gondolat ad okot, amit Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. A kormány legtitokzatosabb tagja jelezte, az állam rástartolna a külföldi energiacégek hazai érdekeltségeire, egy újabb rezsicsökkenés esetén. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője úgy nyilatkozott, ez nem várható, ugyanis egy tőkehiányos céget megvenni nem jó tranzakció, mivel azt majd fel is kell tőkésíteni. Magyarul, a legatyásodott hazai közműcégekbe pénzt kellene tennie az államnak a működéshez, ezt pedig az adófizetők perkálnak ki.
Valamiért az volt az érzésem mindig is, a kormány tisztában van a cégek valós állapotával, csak addig sanyargatja őket, ameddig itt hagyják az országot és az állam átveheti a szerepüket. Ez alapvetően ellentmond a közgazdaság egyik alapvetésének, de a fideszes az unortodoxia jegyében ezt a tudományágat kvázi lesz..ták az urak. Így bármennyire is amellett szól, minden észérv, hogy ezeket az érdekeltségeket nem kellene megvenni, a kormány még is ráteheti a kezét. A "minden az államé" legyen mottó alapján.

Németh Szilárd, rezsicsökkentő felelős pedig bejelentette, újabb bírságokat kaptak az energiacégek, hogy érezzék a törődést.

Szintén párhuzam a szocializmus és az Orbán - rendszer között, hogy a klientúrájuk zsebét szeretnék kitömni pénzzel és mindent saját maguknak akarnak. A trafikbotrányt már egyszerűen védeni se lehet, ugyanis a napnál is világosabb, hogy a saját párttársak egymás között osztották le, ki kapja a 12%-os cigaretta-árrés és az egyre bővülő termékkínálat miatt az egyre zsírosabb üzletnek ígérkező koncessziókat. Friss hír, hogy a Hír 24 szerint súlyos pénzeket utal a történetesen Németh Szilárd vezette Csepel ökormányzata a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodának. Ez is csak egy példa a sok közül, nyilván több száz ilyet lehetne sorolni. Elég, ha a Közgép állami milliárdjaira gondolunk. Attól tartok, az a pár noikásdoboz ezekben az összegekben elveszik.

Van azonban egy jó hír is: az Orbán - rendszerben benne van a bukás is. Most magas lovon érzik magukat, de innen nagyon nagyot és látványosat lehet esni. Már pedig úgy, ahogy a szocializmus, Orbán se fog örökké uralkodni, még ha nagyon szeretné is.

(Felsorolásomból kihagytam a Felcsúton, a miniszterelnök házának tőszomszédságában épülő több milliárd forintos stadiont, mint a személyi kultusz egyik legegyértelműbb jelét.)

Orbán Viktor kijelentette, nem fog össze a Jobbikkal. És most jöttünk le a falvédőről.

Nem tudom, van-e még valaki, aki elhiszi azt a sok hazugságot és marhaságot, amit Orbán összehordott itt az utóbbi 23 évben. Elvégre annak idején is azt mondta, a kisgazdákkal nem lép koalícióra. És láss csodát, 1998-ban mégis megtörtént. Nemhiába, ő is megmondta, ne azt figyeljék, amit mond, hanem amit csinál. 13 évvel ezelőtt már láttuk mit mondott és mi lett belőle. Nem, mint ha olyan égbekiáltó gond lett volna, csak akkor ne mondjon mást, legyen következetes. Néha már az is megfordul a fejemben, a Kedves Vezető totál hülyének nézi a saját szavazóit.

Szemernyi kétségünk se lehet afelől, ha érdekei valaha bármilyen okból kifolyólag úgy kívánják, fog a Jobbikkal kormányozni. Minden tettét a hatalomért és annak megtartásának rendel alá. Mondott ő már sok mindent, amiket aztán másnap nemegyszer felül is írt. Biztos vagyok benne, amikor ezek a mondatok a feledés homályába merülnek, akkor félrerakja, ha a hatalomban akar maradni. És ha még hozzátesszük Vona Gábornak, a Jobbik elnökének tavalyi mondatait, hogy akár a Fidesszel is összefognak a nemzetellenes MSZP eltakarításáért....

Orbán szerint a Jobbik növekvő veszély és nem lenne jó a demokráciára nézve, ha külső támogatásukkal alakítson kisebbségi kormányt. Olyan furcsa hallani ezt tőle, mikor pontosan ő maga jelenti a veszélyt arra a megmaradt demokráciára, ami uralkodása után még nyomokban megmaradt az országban. És addig nem is lesz nyugodt, ameddig nem valósul meg víziója, hogy ő marad hatalmon, ameddig szeretne. A látszat fennmarad, lesznek ellenzéki pártok, lehet tüntetni, a Parlament ülésezik, bár Kövér Lászlótól tudjuk, méltatlan egyáltalán az is, hogy az ellenzék ott ülhet. Az érdemi dolgokba senkinek sincs beleszólása, mert azok Orbán fejében dőlnek el. Ezek az operettdemokrácia jellemzői.

Szinte az is hihetetlen, Orbán már totál elveszítette a realitásérzékét és már a látszatra se ügyel. Mi sem bizonyítja mindezt, mint hogy minap Tarlós István társaságában az új Mercedes busz próbaútján lényegében kijelentette, ha nem tetszik neki, kié egy épület, akkor csinál rá egy törvényt, hogy ne legyen az övé. Ezzel beigazolta a külföldi befektetők legrosszabb rémálmait, hogy nincs biztonságban a tulajdonunk. Egy ilyen beszélgetés után ne is lepődjünk meg, ha tömegesen itt hagyják az országot. (Egyesek nyilván most elkezdik magyarázni nem ezt mondta. A mondat mögött húzódó filozófia az ijesztő.)

Sajnos az Alaptörvényben sincs benne a magántulajdonhoz való jog, így aztán senki ne pampogjon, ha egyszer csak ráteszi az állam a kezét, bármire, ami nem az övé.
Ami még elképesztőbb, a Kedves Vezető ezeket a hihetetlen és rémes mondatokat nem zárt szobákból kiszivárgó felvételeken mondja el, hanem a nyilvánosság előtt, kamerák kereszttüzében. És vajon hány olyan dolog van a fejében, amit el se mond??!!

El kellene gondolkodni, kit is választott meg az ország teljhatalommal a feje fölé.

Eleinte hallgattak róla, ma már bevallják, de holnap lehet, már büszkén vállaják kormányunk tagjai azt, hogy Orbán egyszemélyben osztja a parancsokat. 

                          Orbán Viktor válaszol Steiner Pál kérdésére a Parlamentben (Fotó: MTI)

Két hír látott tegnap napvilágot, amely mindenképp igazolja, hogy a Kedves Vezető dönt mindenről.

Az Élet Menetével egy napon, önmagukat „nemzeti motorosként” definiáló brancs „Adj gázt” címmel vonulgatott volna a városban. Steiner Pál MSZP-s képviselő ezért tegnap a Parlamentben megkérdezte a Vezetőt, mi az álláspontja. Orbán kifejtette, utasítja a Belügyminisztert, hogy tiltsák be. Steiner azt mondta ma reggel a Rádió Q-ban Fiala Jánosnak, erre neki nincs is jogilag lehetősége. Az ügy mindenesetre fura. Miért a kormányfő dönt egy felvonulás engedélyezéséről vagy betiltásáról? Ez a fővárosi rendőrfőkapitány illetékessége lenne. De nem, hazánk egy abszurd ország, ahol a legfőbb embernek kell döntenie arról, mit szabad és mit nem. Félreértések elkerülése végett: nem az a bajom, hogy felszólalt az ügyben. Kimondottan pozitívnak és előremutatónak tartom, és nagyon remélem, a szavakat tettek is fogják követni. (Ne felejtsük azért, Orbán ars poeticája a „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok”. Ennek szellemében fokozottan kell figyelni, mit tesz a Kedves Vezető.)
Azt kifogásolom csupán, hogy egyáltalán eljut a miniszterelnökhöz az ügy és ő dönt, nem az illetékes.

A másik hír, a nyugdíjpénztári egyéni számlavezetés. Varga Mihály vasárnap esti nyilatkozatát, miszerint felejtős, hogy az ellopott magánnyugdíjpénztári befizetéseket nem írják jóvá, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, a kérdésében előtte konzultált Orbánnal. Mily meglepő! Ehhez is kell a Kedves Vezető?

Ez a két hír számomra azt sugallja, manapság nyíltan bevállalja a kormány, egyedül Orbán Viktor hoz minden döntést. Vagy ha nem is, de szerepe mindenképpen van benne. Azokban is, amelyeket nem neki kellene eldönteni. 

Önmagához képest is roppant gyenge produkciót mutatott be a Kedves Vezető pénteken, a Millenárison tartott évértékelőjében.

Más tollával ékeskedett Orbán Viktor pénteki évértékelőjében. Felsorolt egy rakat találmányt (amelyeknek feltalálóira minden magyar büszke lehet), és eredményt. Muszáj volt neki valamivel lelkesíteni a híveket, hiszen uralmának teljesítménye egy nagy nulla. Mindez a beszédről is elmondható, amelynek semmitmondása hűen tükrözte az eddigi tevékenységét. Az egész beszéd önmagában nem emlékeztetett egy igazi évértékelő műfajára, amelyet ő teremtett meg. Beszélt mindenről, az elmúlt húsz évről, a következő húszról. Valahogy se füle-se farka nem volt az egésznek. Csapongott össze-vissza, nem volt egy logikailag jól követhető váza az egésznek.                                                             Orbán elfelejtett beszélni a közeljövőről  Arról, mi várható mondjuk egy év múlva. Ennek egyszerű oka van. Nem tudja még ő maga sem, mit fog csinálni holnapután. Fogalma sincsen, arról, mit szeretne még ő sem. Ezért aztán nem is tudott róla beszélni. Nem is tudom, hogyan tudott ennyi hazugságot összehordani közel háromnegyed órában. Magyarország jobban teljesít...mihez képest??!! Ugyan már. 

"Együtt tették tönkre az országot." - jelentette ki a miniszterelnök, lebuktatva ezzel a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumát is, amely fennen hirdeti magáról, hogy ők bizony független a kormánytól. Kíváncsi leszek, az Orbán - rezsim udvari álciviljei miképp magyarázzák meg ezt a védhetetlen mondatot. 

             A CÖF egyik plakátja Budapesten - ezt aztán nehezen magyarázzák meg                                                                                                                                                                                                    

"...pártjaink ugyan lehetnek ellenzékben, a haza azonban nem. Lehet, szóval van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől – erről én is tudnék mesélni , hogy miképp kell durcásan ügyekeskedni a fúróval a hajófenékben".                                                                                                                                                   Arról, hogyan kell durcásan ügyekeskedni a fúróval a hajófenékben, a Kedves Vezető is tudna mesélni, ugyanis pont ő az, aki - ameddig nem volt kormányon - a tökélyre fejlesztette és hideg vérrel alkalmazta ezt a taktikát. És hogy a haza nem lehet ellenzékben...nos ez régi duma és látjuk, mihez vezetett, mikor még ellenzékben voltak.

 "a közfoglalkoztatottak átlagkeresete minden ellenkező állítással és hazugsággal szemben meghaladta a 73.200 forintot". Na persze, bruttóban, ami nettóban mennyi??!!! Csak nem 47 ezer forint??!!! 

Jelen sorok íróját egyedül az ijesztette meg egy kicsit, hogy Orbán húsz éves távlatokban gondolkodik. Ezzel akaratlanul (vagy talán akarva) elárulta, mennyi időre szeretne berendezkedni. (Ahogy azt Móricka elképzelte - A szerk.)

Még egy érdekes jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. "...még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól. Az ellenük folytatott küzdelem még hosszú ideig ad majd munkát nekünk." - mondta a miniszterelnök, majd közvetlenül e gondolat után a köztévé kamerája Martonyi János külügyminisztert mutatta. 

Nem elemzem tovább ezt a veretes beszédet, ám egy bizonyos, nem sok jót remélek magunknak, és az országnak. 

Végletekig széttagolt ország a miénk. Nincsen igazán jó választás, kompromisszumot kell mindig kötni.

Tudom, olyan leszek, mint egy választási szöveg, de akkor is, ez a helyzet. Tudjuk mit épített ki a Fidesz, mit tettek az utóbbi pár évben. Nem ismétlem önmagamat, erről szól tulajdonképpen a blogom. Vannak a szocialisták, amely súlyos csapást kapott a választóktól. Jogosan. Nyolc év kormányzásába beleférnek hibák. Jelen sorok szerzője úgy véli, az MSZP megérdemelt pofont kapott a választóktól 2010-ben. Nincs mit szépítgetni, rászolgáltak. Úgy tűnt, mint ha dirket akarnák elveszíteni a három évvel ezelőtti referendumot. Ezt sugallja, hogy képesek voltak néhény hónappal a választások előtt felemelni a benzin jövedéki adóját. Szerintem itt ment el sok embernek a kedve, hogy az akkortájt még ismeretlen, még szakállas Mesterházy Attila vezette alakulathoz húzzák az ikszet. (Ma már el is felejtettük, hogyan is nézett ki akkortájt. Talán nem is baj. -A szerk.) A politikai realitásérzék totális elvesztéséről tanuskodott, hogy a két választási forduló előtt lebonyolították a 7 nap a demokráciáért programsorozatot. Hát csókolom!!! Miért nem a választások előtt tetszettek gondolkodni ezen? Vagy akkor nem volt olyan fontos a téma?! Nem csoda hát, hogy jelen sorok írójának - mint a magyar nép többségének - elege lett az MSZP-ből. Az emberek változást akartak, és ezt sajnos a Fideszben találták meg. Amely úgy nyert választási kampányt, hogy nem ígért semmit. Ezt kizárólag az ő nyakukba szokás varrni, de ezen a felelősségen a szocialistákkal együtt osztoznak. Ugyanis a ő kormányzásuk vezetett oda, hogy ez megtörténhetett. Eltelt már lassan három év a Fülkeforradalom óta. Azóta az ellenzék is keresztülment és még keresztül is fog menni egy tisztulási folyamaton és sok balhén. Amondó vagyok, adjuk meg nekik újra az esélyt. Orbánnak is megadtuk, aki visszaélt vele. Nagyon remélem, hogy az ellenzék tanult hibáiból. Ezt a gondolatot ők szokták mondani, de jelen sorok írójának egyik alapelve a második esély. Érdemes mindenkinek megadni. Ha nem tudnak élni vele, akkor úgy is el lesznek zavarva a hatalomból. Mint egy normális demokráciában. Kapjanak tőlünk egy újabb lehetőséget, hogy bizonyíthassanak, igenis, tanultak a múlt hibáiból és nem fogják azokat elkövetni. Ha másért nem is, de legalább azért, hogy helyreállíthassák a demokrácia finoman szólva is megtépázott értékrendjét. És azt hiszem, ha ez megtörténik, már megérte.